About us

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990 októberében alakult Sepsiszentgyörgyön. Bíróságon 1991-ben lett bejegyezve, a 31/PJ/1991 számmal.

Az Alapszabályzata szerint: “A szervezet célja a közösség képviselete és érdekeinek védelme. Tevékenysége ezért az identitástudat és az összetartozás erősítése, az örökölt nyelvi, kulturális, művészeti és tudományos ismeretek elsajátítása.”

1990-től segítette a Erdélyben magyarul tanulni vágyó csángómagyar diákokat. Ezt a tevékenységet 1992-től teljesen átvette a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány.

1990-92 között, Erőss J. Péter szerkesztésében, megjelentette a kétnyelvű Csángó Újság című havilapot a csángómagyarok számára. 1992-ben a lap Moldvai Magyarság címet kapta, szerkesztője Ősz Erőss Péter, kiadója pedig a Csángó Alapítvány.

1995-től az MCSMSZ a Romániai Magyar Demokrata Szövetség társult tagja. Az RMDSZ elismeri a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét a moldvai csángómagyarság egyetlen legitim érdekképviselő szervezetének. Így az MCSMSZ élvezi az RMDSZ bizalmát és táőmogatását.

1997 végén az MCSMSZ Bákóba költöztette felszerelését és irodát nyitott, és ezzel az MCSMSZ tevékenysége új fejlődési szakaszba lépett. Habár az iroda felszereltsége még nagyon kezdetleges és szegényes, a személyzet és az önkéntesek lelkesek és elkötelezettek.

Megalakulása óta harcolt a magyar nyelvű mise és oktatás bevezetéséért a moldvai csángómagyar falvak templomaiba és iskoláiba. Több alkalommal és helyszínen aláírásokat gyűjtöttek magyar nyelvű miséért és iskolai oktatásért, de a kérelmezők óhaját nem vette figyelembe sem a helyi római katolikus egyház, sem a tanfelügyelőség. A helyi sajtó is ellenségként, hazaárulókként mutatta be a magyar nyelvet óhajtó csángómagyarokat.

2000-től szervezett iskolán kívüli magyar nyelvoktatás kezdődött több Bákó megyei csángómagyar községben; e tevékenység miatt 2001-ben a helyi tanfelügyelőség pert indított az MCSMSZ ellen, kérve a Szövetség felszámolását.

2002-ben az MCSMSZ sorra pert nyer a bákói tanfelügyelőség indítványa ellen a törvényszéken, majd a bíróságon és a táblabíróságon is. Szintén ez évtől két moldvai csángómagyar településen, Klézsén és Pusztinán beindult egy-egy csoport, amely anyanyelvként tanulta a magyar nyelvet a helyi állami iskolákban heti 3 órában. Az iskolán kívüli magyar nyelvoktatás is újabb helyszínekkel bővült.

Tevékenysége során az MCSMSZ több, Moldvában zajló kulturális eseménynek támogatója, rendezője és házigazdája.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének nagy szüksége van támogatókra és támogatásokra. Az MCSMSZ nagy történelmi pillanatok részese, és kár lenne elszalasztani az adódó lehetőségeket. Az iroda mindenki előtt nyitva áll, aki jó szándékkal lépi át küszöbét, és tudni kell, hogy a magyarság egyik legkeletibb hídfője. Az MCSMSZ helyzete nehéz, anyagi és emberhiánnyal küzd. Saját erejéből az asszimilációt nem tudja feltartóztatni.