Gajdári karácsony

Idén karácsonykor a gajdári gyerekek valahogy úgy jártak, mint annak idején a Szent Család Betlehemben. Szerettük volna a karácsonyi műsorunkat az egyház egyik épületében tartani, de a pap bácsi nem engedett be minket, így a kocsma adott otthont a gyermekek betlehemes játékának.
A gyermekek nagy lelkesedéssel készültek a műsorra. Külön érdemes a kisebbeket megdicsérni, mert nagyon komolyan vették a feladatukat, megtiszteltetésnek vették, hogy ilyen fontos szerepük van, Szűz Máriát, Szent Józsefet, pásztorokat, angyalokat, napkeleti királyokat személyesítenek meg. A műsorra december 17-én került sor a bárban. Már jóval a kezdés előtt elkezdtek a gyerekek gyülekezni, a betlehemesek a kosztümjükben, a többiek pedig ünneplőben, akinek volt otthon, az pedig csángó viseletben. A bárban nagyon segítőkészek voltak, átrendeztük a padokat és kialakítottuk a játékteret. Még az utolsó perceket kihasználva tartottunk egy főpróbát, aztán már olyan magasra csapott az izgalom a gyermekek között, hogy alig bírták kivárni a kezdést, folyton kifutottak az utcára megnézni, hogy jön-e máma és táta, aztán visszafutottak és biztonság kedvéért még egyszer felmondták a szövegüket, és nyújtogatták a nyakukat az ajándékok felé, amik az egyik sarokban bújtak meg. A műsor rendben lezajlott, a gyerekek nagyon ügyesek voltak, a szülőknek is elnyerte a tetszését. A pásztorjáték után került sor az ajándékok kiosztására. A teremben végig feszült csend volt, és mindenki hegyezte a fülét, hogy mikor hallja a nevét, mivel az ajándékok névreszólóak voltak.
Az ajándékok kapcsán ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni. A csomagok az elmúlt két hétben folyamatosan érkeztek, hiszen nagyon számítottak a gyerekek a karácsonyi angyaljárásra. Először kicsit tanácstalanok voltunk, hogy honnan tudunk majd annyi angyalt keríteni, hogy minden gajdári gyermeknek legyen ajándéka, de utóbb kiderült, hogy ez az aggodalom alaptalan volt. A keresztszülők és a saját ismerőseink körében kezdtünk érdeklődni, ahonnan rengetegen jelentkeztek, és hoztak más, számunkra ismeretlen angyalokat is, akik szintén hoztak újabb angyalokat. Volt egy egész angyalfalu, aki összefogott, és körülbelül negyven gyermeket vállalt, voltak kis angyalközösségek, angyal osztályok, angyal iskolák, angyal szervezetek, sőt, angyal papok is. Néhány napon belül elkapkodtátok az összes gajdári gyereket. De ezzel nem állt meg az akció, még voltak angyalok, akiknek nem jutott a mi gyerekeink közül, de ők az adni és segíteni akarás tiszta örömével a szemükben és lelkükben kopogtattak a virtuális ajtónkon. Így végül nemcsak a gajdári, hanem budai, trunki és diószéni gyerekeknek is meg fogják szépíteni karácsonyát. Tudom, hogy messze vagyunk, a térképen sem vagyunk rajta, kis faluk vagyunk, túl a Kárpátokon, de higgyék el, hogy ez iszonyatosan nagy dolog. És pontosan azért, mert ilyen félreeső, elfelejtett falvak vagyunk, érezzék magukat megtisztelve az angyalkáink, mert csakis különlegesen képzett angyalokra bízza rá a Jóisten az itteni gyerekeit, akikről tudja, hogy biztosan kitesznek magukért. Köszönjük szépen még egyszer, és kívánunk áldott békés karácsonyt és boldog új évet!

Pfemeter Mária és Madarász Katalin, gajdári tanítók

 

2008 12 18