Élhető élettér

A moldvai közösség bekapcsolódására a teljes magyarlakta vidék életébe csak úgy van mód, ha biztosítva van a kölcsönös vendéglátás: nemcsak a moldvai magyarok látogatnak el az anyaországba, Erdélybe, hanem ők maguk is vendégül látnak saját életterükben akár turistacsoportokat is. Ehhez elengedhetetlen, hogy a falusi turizmus működéséhez szükséges alapismereteket elsajátítsák, a családok foglalkozzanak vendégfogadással Moldvában is. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha betekintést nyernek ezen a téren már sok tapasztalattal rendelkező gyimesi és székelyföldi, vendéglátással foglalkozó családok mindennapjaiba.

Erre nyílt lehetőség az Élhető élettér programunk keretén belül március 5-6-án, amikor Dumbravénből, Lábnikból, Magyarfaluból, Trunkból utaztak ki összesen 19-en Gyergyószárhegyre, olyanok, akik már eddig is fogadtak otthonukban vendéget, vagy tervezik, hogy a jövőben ezzel szeretnének foglalkozni. A gyergyószárhegyi hat vendégfogadó család egyrészt azt mutatta meg a moldvaiaknak, hogy hogyan lehet a család életterét úgy kialakítani, hogy az a vendégfogadásra is alkalmas legyen, de attól még a család számára is élhető maradjon. Másrészt azt is, hogy milyen sokszínű programot lehet szervezni az ideutazó vendégnek, hogy azt kell megmutatni, ami van, mert több csillagos szállodában bárhol meg lehet szállni, de a moldvai mindennapokat csak Moldvában lehet megtapasztalni.

A szombat reggeli érkezés, ismerkedés, szállásfoglalás után, az erdőn, üstben főzőtt pityókástokány volt a közös ebéd, majd a helyi látnivalókat néztük meg. Délután közös kürtőskalácssütés volt a programban. A közös vacsorát egy fotókkal szemléltetett előadás, beszélgetés előzte meg, ahol a nap folyamán, a programok alatt részletesen átbeszélt tudnivalókat foglalták össze, beszéltük át ismét. A sűrű napot, – a szárhegyi háziasszonyok szerettek volna minél többet átadni a tapasztalatukból, tudásukból – közös énekléssel, zenéléssel zártuk. Vasárnap a szárhegyi családoknál elfogyasztott reggeli után indultunk Gyimesbe, a komjáti templomban vettünk részt szentmisén. Következő megállónk Borospatakán volt, ahol a Boros Skanzen Panzióban láthattuk, hogy a régi is mennyire értékes lehet, hogy a hagyományos parasztházakban is mennyire szívesen megszállnak a turisták. A skanzenben jó hangulatban elköltött közös ebéd után indultunk haza.

Reméljük, a két nap alatt látottakat, hallottakat Moldvában is hasznosítani tudják a későbbiekben a vendégfogadás terén. Ugyanakkor bízunk benne, hogy a hétvége alatt kötött ismeretségek tartósak lesznek, nemcsak a moldvaiak és szárhegyiek között, hanem a trunki, dumbravéni, magyarfalusi, lábniki asszonyok egymás között is tartani fogják a kapcsolatot.

Köszönjük a gyergyószárhegyi Torzsások Kulturális és Turisztikai Egyesületnek, Portik Gabriellának, a Boros Skanzen Panziónak az együttműködést.

2016 03 07