És vele együtt visszatértek a gyerekkori emlékek is. Összegyűjtöttünk néhány fotót több olyan településről, ahol moldvai magyarok élnek, hogy együtt gyönyörködhessünk az első téli pillanatokban.
A hó csendet borított a falvakra, olyan csendet, amit csak a gyerekek értenek igazán: a reggelek nyugalmát, amikor kiszaladunk játszani anélkül, hogy éreznénk a hideget; amikor minden hópihe egy-egy mese, és minden hóval borított út új kalandot ígér.
A tél érkezése mindig meglepetést okoz, de soha nem érkezik üresen: mindig megérint valamit bennünk: azt a vágyat azokra az időkre, amikor a világ egyszerűbb, melegebb és végtelenül nagy volt. Kérünk titeket, nézzétek ezeket a képeket nemcsak a szemetekkel, hanem a szívetekkel is. Mert a tél a falvainkban nem csupán egy évszak, hanem hazatérés.
