IV. Gyerektánctábor

Idén, július 8-14. között immár negyedik alkalommal telt meg táncoslábú fiatalokkal a Lábnyiki Táborközpont. A Csángómagyarok Szövetsége által szervezett gyermektánctábor célja, hogy a moldvai táncokat, népdalokat és csujjogatásokat megismertesse és megszerettesse a gyerekekkel, nem utolsó sorban pedig  lehetőséget teremt a gyermekeknek egymás megismerésére, kapcsolatok építésére.

A közel 60 gyermek Lábnyikból, Gajdárból, Trunkból, Diószénből, Klézséről, Budáról, Külsőrekecsinből érkezett az egyhetes táborba, ahol a hozzáillő csoport (kicsi, középhaladó, haladó)  tagjaként kezdhette, avagy folytathatta a tánclépések tanulását. Mindnyájan magyar, hagyományőrző foglalkozásokra járó, érdelkődő gyermekek, kik megérdemelten lehettek e héten táborlakók.

A zenészek, tanárok nagyrésze helyi, hagyományőrző, akiknek célja, hogy a gyermekeknek meg- és visszatanítsák az eredeti moldvai táncokat (melyeket ugyan még járnak falusi eseményeken, de ma már nem örökítik tovább automatikusan). Lényegesnek tartják, hogy a gyermekek megismerhessék a környező falvak táncait, tánclépéseit is. Az oktatás ugyan játékos formában zajlik, de próbálják rávezetni a tanulókat, hogy sajátjukként szeressék és tiszteljék hagyományaikat- mondta Tímár Karina, az az táncoktató, aki diákként vett részt az első táborokban.

Visszatérő tanítók is vannak:

A klézsei Botezátu Viktória, aki az 1-4 osztályosoknak tanít vidám, gyermekeknek való énekeket (Mikor kicsi leányka voltam, Lérem-lérem,utolérem, Új guzsalyam mellett, Este van,szürkül bé). A tanultakat gálaműsorban mutatják be a hét végén.

A külsőrekecsini Dobos Rózsa:  ”Idős asszony vagyok, de szeretem a gyermekeket tanítani! Énekeket, ihogtatásokat tanítok, egy óra alatt egy-két éneket,  ez a gyerekektől is függ, hogy mennyire figyelnek.”

A szüleitől, idős asszonyoktól tanultakat adná tovább a következő generációnak.

A  táborprogram (mely reggel 7-től este 10-ig tartott) alapja a délelőtti és délutáni tánc-és énektanulás volt, melyet tovább színesített az oktatások között zajló kézműves foglalkozás (karperec  fonása, nemezelés), a közös étkezések, esti táncházak, ahol a gyermekek ismerkedhettek, barátkozhattak a más csángó falvakból érkezettekkel.

Berszán-Árus Csilla

2019 07 13