Huszonnégy évvel ezelőtt más székelyföldiekkel együtt Csíkszereda kulturális életének meghatározó személyiségei is vállalták, hogy évente Csángó Napokat szerveznek, annak érdekében, hogy a székely, valamint a gyimesi és moldvai csángó közösségek tagjai találkozhassanak egymás kultúrájával, bemutatkozhassanak, lássák a többieket is, jobban megismerjék – ezáltal jobban elfogadják, megkedveljék – egymást, hogy valós szolidaritás jöjjön közöttük létre. Azóta egyedül a csíkszeredai rendezvény maradt talpon, de az nemhogy veszített volna a kezdeti fényéből, erejéből, hanem a huszonnegyedik eseményen még rá is erősített ezekre. A Hargita Megyei Kulturális Központ a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével közösen egy olyan rendezvényt hozott létre, amely, mint léptékében, mind színvonalában jóval meghaladta a korábbiakat! A Csángó Napok programja idén november 14-én, pénteken a Csíkszeredai Csángó Kollégiumban kezdődött 18 órakor, amikor Mirk Szidónia-Kata, a Székelyföld Kulturális Folyóirat szerkesztője Himnuszaink krónikája címmel előadást tartott a kollégium diákjainak. Másnap, november 15-én, szombaton ugyancsak a Csíkszeredai Csángó Kollégiumban 9:30 órától hagyományőrző kézműves foglalkozások zajlottak: kosárkötés, ostorfonás, hímzés, nemez- és gyertyakészítés. Mindezekkel párhuzamosan népdaléneklés-oktatásra is sor került. Szombaton este 19 órától a Művészetek Háza (Szakszervezetek Művelődési Háza) színpadán az esemény házigazdája, Triff Ramona nyitotta meg a gálaműsort. Utána Borbáth Erzsébet nyugalmazott tanárnő beszélt a kezdetekről, felidézve az első Csángó Napok emlékét. Sógor Enikő alpolgármester asszony és Szungert Balázs konzul is szólt az intézményes támogatás illetve a közösségek közötti hídépítés fontosságáról, majd Polgár László, az MCsMSz elnöke is megemlékezett a legelső Csángó Napokról, amelyeken ő diákként vett részt, hangsúlyozva a következetes és folytonos munka fontosságát. Ezek után került sor a Gyűljön meg e guzsalyas című nagyszabású előadásra, amelyben mintegy száz gyimesi és moldvai csángómagyar fellépő adott ízelítőt az egykori fonók/guzsalyasok hangulatából. Fellépett a Nyisztor Ilona által vezetett Pusztinai Hagyományőrző Csoport, a Varga Zsuzsanna által vezetett gyimesbükki Csalóka Néptáncegyüttes és a Zsendice Zenekar, amelynek vezetője Görbe Gyopár, a Botezatu Isabela és Kádár Elemér által vezetett bákói Szeret Néptáncegyüttes, amelyhez erre az alkalomra klézsei, külsőrekecsini, lábnyiki, lészpedi, somoskai és pusztinai fiatalok is csatlakoztak (jelentős részük a Csíkszeredai Csángó Kollégium lakója) és a ma már Moldván kívül is egyre ismertebb Moldvai Ifjúsági Zenekar. Kavalos népi tánczenét játszott a klézsei Legedi László István, a Népművészet Mestere, énekes szólistaként pedig a pusztinai Mátyás Mónika adta elő azt a népdalt, amelyből az előadás címe is származott. A guzsalyasok elmaradhatatlan eleme, egy népmese is része volt az előadásnak, a pusztinai Csobán Magdó néni ízes előadásában. Nem csak a fellépők, de a nézők száma is kiemelkedő volt. A fellépők közül sokan először tapasztalták meg azt a sikerélményt, amit mintegy ötszáz lelkes néző hosszas vastapssa jelent! 21 órakor a Művészetek Háza márványtermében moldvai és gyimesi csángó táncház vette kezdetét, melyen a fellépőkkel közösen táncolhattak immár a nagyérdemű közönség táncoslábú tagjai is. November 16., vasárnap 11 órától a Millenniumi templomban zajlott a rendezvényt záró A moldvai csángókért szól a harang nevű esemény, egy ünnepi szentmise, amelyen ugyancsak közreműködtek a Csíkszeredai Csángó Kollégium diákjai. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ezúton is köszöni a Hargita Megyei Kulturális Központnak a szervezést és az együttműködést!
