– Ha nekünk is ilyen kollégiumunk lett volna, tanulószobával, számítógépes teremmel, étkezdével, akkor én már rég professzor lennék, és nem ilyen, csak az élet által képzett csángó – jelentette ki Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke október 8-án a Csíkszeredai Csángó Kollégium avatóünnepségén. A magyar állam támogatásával létrehozott kollégium a Csíkszeredában tanuló csángómagyar diákok otthona, de egyben olyan művelődési központ, amely a moldvai csángómagyarság kultúráját népszerűsíti. Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke az avatóünnepségen lélekmentésnek nevezte az intézmény megszületését.
Az avatóünnepség
A városban tanuló moldvai és gyimesi csángómagyar diákok már korábban birtokba vették, és belakták a csíkszeredai Tanorok utcában vásárolt és felújított ingatlant, de a hivatalos avatóünnepségére csak 2021. október 8-án került sor nagyszámú meghívott részvételével. A rendezvényre magyarországi küldöttség is érkezett Kövér Lászlóval, a Magyar Országgyűlés elnökével az élen. A kollégium lakói énekekkel és táncokkal tették színesebbé az eseményt.
A kollégium udvarán egybegyűlteket elsőként Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte:
– Örömnap ez a mai. Öröm azért, mert egy olyan intézmény született, amelyet rég megálmodtak a csángómagyar oktatásért aggódó, tevő felnőttek. Öröm azért, mert olyankor jön ennek a központnak az elindítása, amikor azt gondolom, hogy Csíkszereda és a székelyföldi magyarság, az erdélyi magyarság megérett arra, hogy úgy fogadja a csángó diáktestvéreinket, hogy nemcsak egy bentlakást, hanem egy nevelőközpontot tud számukra biztosítani.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a magyar szeretet és a szolidaritás fontosságáról beszélt:
– A magyar kormány megtette a dolgát – jelentette ki –, most nekünk, helyieknek, a megyei tanácsnak, a városnak, kell, hogy odaállnunk, hogy ennek az intézménynek a megmaradását, programjainak a szervezését, és a fiataloknak a boldogulását segítsük.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke felidézte saját csíkszeredai diákéveit, majd meghatódva mondott köszönetet a kollégium megálmodásában és létrehozásában közreműködő legfontosabb személyeknek.
– Úgy állok itt önök előtt, mint egy kisgyerek, amikor kigyúlnak a karácsonyi fények, és látja, hogy az összes álma valóra vált – mondotta. – Testvéreim, és én magam Csíkszeredában jártunk iskolába igen szerény körülmények között. Ha nekünk is ilyen kollégiumunk lett volna, tanulószobával, számítógépes teremmel, étkezdével, akkor én már rég professzor lennék, és nem ilyen, csak az élet által képzett csángó, akit az iskola után az élet viharai tanítottak meg sok mindenre. Azt, hogy ilyen kiváló körülmények között tudnak tanulni a gyerekeink, a Csángószövetség elnökeként három főnek szeretném külön megköszönni. Kövér László házelnök úrnak, aki segítséget nyújtott abban, hogy a magyar kormány nyolc év szünet után újból támogatta a csángókat, Járai Zsigmond úrnak, aki most már harmadik éve a csángó ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, és Edvi Péternek, aki, amikor éppen fuldokoltunk a politikai tengerben, nem csak mentőövet dobott, hanem utánunk is ugrott, és kihúzott minket a bajból és aki a MCSMSZ felügyelőbizottsága elnökeként vasszigorral és igazságosan vezeti a munkánkat. És természetesen a köszönet nemcsak a nagy embereknek szól, hanem Borbáth Erzsike néninek is, aki a ’90-es évek elején kezdte a csángó gyerekek csíkszeredai támogatását. Köszönet Ferencz Évának és Ferencz Gabriellának, akik az elmúlt 20 évben vezetik a Csángó Kollégiumot.
A lélekrablásról
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy nem véletlen a csíkszeredai helyszínválasztás, hiszen Csíkszeredában a székely felelősségérzetnek és az ügyszerető pedagógusoknak, köztük Borbáth Erzsébet tanárnőnek köszönhetően, már 1990-ben megkezdődött a csángómagyar fiatalok beiskolázása. Ugyanakkor szólt arról is, hogy a moldvai csángómagyarság fájdalmas lélekrablás áldozata, akárcsak számos őshonos európai kisebbség.
– Ha egy közösséget hosszú távon, módszeresen és tudatosan megfosztanak az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi hitélet jogától és lehetőségétől, ha egy közösséget meggátolnak abban, hogy kinevelje saját értelmiségét, ha egy közösség nyakába janicsár vezetőket ültetnek, ha egy közösségen belül minden eszközzel igyekeznek elfojtani a nemzeti hovatartozás ősöktől örökölt érzését, és az elnyomás hatására a nemzeti önazonosság a tudatból a szívbe és az ösztönökbe kénytelen menekülni, akkor elmondhatjuk, hogy az érintett közösség egy lélekrablás áldozata – fogalmazott a házelnök. – A történelem során a moldvai csángómagyar közösség egy ilyen fájdalmas lélekrablás áldozatává vált. A történelemben nem ők az egyetlen ilyen kirívóan keserves sorsú őshonos európai nemzeti kisebbség, de nekünk, magyaroknak az ő sorsuk fáj a legjobban, mert ők a mi testvéreink. A helyzetet súlyosbító tényező, hogy napjainkra már maga Európa is, minden, még számbeli többségben élő európai nemzet is egyfajta alattomos lélekrablási kísérlet szenvedő alanya. Mindezért nekünk, mai magyaroknak, székelyeknek, Magyarországnak és az erdélyi magyarságnak kötelességünk, hogy a lélekmentésben segítsük csángómagyar testvéreinket. A lélekmentés pedig azzal kezdődik, hogy az ösztönökbe menekült nemzeti önazonosságot és hovatartozás érzését segítünk felemelni a tudatba. Ennek alapja pedig az anyanyelvi oktatás és nevelés biztosítása a csángómagyarság számára.
Az Országgyűlés elnökének szavai után Măriuţ Félix forrófalvi plébános felszentelte az épületet, majd Tóth László főkonzul, Kövér László házelnök és Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke megejtette az ünnepélyes szalagvágást. Ezután a jelenlévők megtekintették a kollégiumot.
A kollégium
– Ez egy nagyon fontos és nagyon rég várt esemény – fejtette ki kérésünkre Ferencz Gabriella, a Csíkszeredai Csángó Kollégium vezetője. – Csíkszeredában már közel 31 éve tanulnak csángó diákok különböző magyar nyelvű középiskolákban, de ezek alatt az évek alatt mindig „albérlőként” laktunk a különféle intézmények kollégiumaiban, és mindig arról ábrándoztunk, hogy milyen jó is lenne egy saját épület, ahol csak mi vagyunk és a saját rendszerünkben élünk.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a magyar kormány támogatásával, két évvel ezelőtt vásárolta meg a Tanorok utcai ingatlant, amelyet bentlakás céljára alakítottak át. A folyó tanévben közel ötven moldvai, gyimesbükki és kosteleki lakója van a kollégiumnak.
– Fontosnak tartjuk, hogy ez a hely ne egy egyszerű bentlakás, hanem egy otthon legyen – magyarázta Ferencz Gabriella. – Például az a diák, aki Magyarfaluból érkezik hozzánk, az 170 kilométerre költözik el négy évre. Számára nagyon fontos, hogy egy biztonságos otthonra leljen, ahol ő megnyílhat, barátokat szerezhet, és jól érezheti magát. Fontos az is, hogy segítsük diákjainkat a tanulásban, hogy felzárkózzanak a középiskolai követelményekhez. Emellett nagyon sok kulturális programot és sportrendezvényt szervezünk. Ez az előnye annak, hogy az itt tanuló csángó fiatalok egy helyen lakhatnak. Egy picit ugyanakkor hátrány, hogy kevesebb kapcsolatuk van a székely diákokkal, mint korábban, amíg más iskolák bentlakásaiban voltunk, viszont nagyon szívesen hozzák most ide a székely osztálytársaikat. Remélem, hogy ez egy nyitott hely lesz a városban, egy olyan hely, amely kulturális központként is működhet, szervezhetünk olyan rendezvényeket, amelyekkel a moldvai magyarság kultúráját népszerűsíthetjük, bemutathatjuk a diákjaink szülőföldjét, szokásait, viseleteit.
A Csíkszeredai Csángó Kollégium tizenegy lakószobájában közel hatvan diák nyerhet elhelyezést. Tágas közösségi termében táncházakat, kiállításokat is lehet szervezni. Ugyanakkor étkezde és több tanulószoba áll a diákok rendelkezésére.
Adomány a kórháznak
Az avatóünnepségen részt vevő magyarországi küldöttség egészségügyi felszerelésekkel érkezett: öt darab hordozható lélegeztető gépet hozott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak.
– Reméljük, hogy ezzel az adománnyal sok betegnek lehet majd megmenteni az életét, és azt gondolom, hogy az a szó, hogy összetartozunk, és amit sokszor elmondunk, itt van tárgyiasulva – hangsúlyozta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezetője.
Kövér László házelnök az adomány kapcsán arra bíztatott mindenkit, hogy oltassa be magát.
– Szerencsére Magyarország ebben a pillanatban még a jó helyzetű országok közé tartozik, ami a járványhelyzet mutatóit illeti – jelentette ki Kövér László. – Mi mindenkin próbálunk segíteni, aki segítséget kér tőlünk, és különösen azokon, akik hozzánk tartoznak, legalábbis nemzeti értelemben.
A mobil lélegeztetőgépeket dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója és dr. Konrád Judit kórházmenedzser vette át. Az eszközöket a csíkszeredai kórházban fogják használni.
