Nyári program óvodásoknak, kisiskolásoknak 2018 nyarán is

Lujzikalagor, június 25-30.

Kiss Gyöngyi és Imets Anna június utolsó hetén önkénteskedett Szövetségünknél, Lujzikalagorban a nyári ovi programunk keretén belül. Az időpontot, a részleteket a faluban tanító kollegánkkal, Petres Lászlóval még tanév közben egyeztették, így mindenre alaposan felkészülve érkeztek meg Lujzikalagorba. Napközis formában szerveztek foglalkozásokat a gyermekeknek – játékos formában tanultak magyarul, sokat énekeltek, mondókáztak, játszottak a gyerekek az önkéntesek irányításával.

Kiss Gyöngyi már korábban is önkénteskedett Lujzikalagorban, Imets Anna az ő biztatására kapcsolódott be a programba. Élménybeszámolójában így ír Anna: „A gyerekek olyanok voltak, amilyenre számítottam, energikusak és életvidámak. Sok veszekedés volt egész héten a gyerekek között, mi főleg békítő bírók voltunk. De a játékot komolyan vették és a feladatokhoz is aránylag jól álltak hozzá. Amin meglepődtem, hogy szeretnek énekelni. Nagyon hamar meg is tanulták a szövegüket. Sajnos az eső miatt a tervezett kirándulás elmaradt, de ezt leszámítva a dolgok nagyjából a terv szerint haladtak.”   

Mindkettőjüknek köszönjük önkéntes munkájukat, bízunk benne, hogy az itt szerzett élmények jövőben újra visszahozzák őket.

Lujzikalagor, július 9-14.

– a programban résztvevő önkéntesek beszámolója –

2018. július 9-14. közt gyerektábort tartottunk Lujzikalagorban. Az előzetes hirdetésnek köszönhetően állandó jelleggel 16 fő volt jelen, összesen 25 gyerek fordult meg a héten.

A cél a magyar nyelv továbbadása, játékos fejlesztése volt. A táborvezetők egy tanító és egy önkéntes gimnazista volt Budapestről, kik nagy szeretettel, nyitottsággal fordultak a gyerekek felé.

Egy hétbe próbáltuk összesűríteni a lehető legtöbb sportprogramot, játékos vetélkedőt, kirándulást, kreatív és kézműves foglalkozást. Hétfőtől péntekig napközis tábor jelleggel, megadott program mentén haladva folytak az aznapi tevékenységek. Érkezést követően pár játékkal fogtuk össze a gyerekeket, ezután a tanítás következett (bábozással, meseszövéssel, énekléssel). A tanított anyag az állatnevekre, a melléknevek és az ellentétpárok gyakorlására koncentrálódott. Szegény János c. meséből kiindulva jutott témául elsőként a helyes bemutatkozás, az illendő ismerkedés és névtanulás. Kedden ismételtük ezt, szerdán meséből vett mellékneveket tanultak a gyerekek, csütörtökön állatneveket tanítottunk, pénteken összefoglaltuk ezeket. Délben ebédeltünk, közösen mosogattunk és terítettünk. Délután kézműves foglalkozás következett és csapatépítő játékok.

Nagy hangsúlyt fektettünk a közösségépítésre, sok fizikai kontaktos játékon keresztül mutattunk új ötleteket a szabadidő hasznos eltöltésére. A tanításon, kreatív foglalkozáson, éneklésen kívül kétszer kirándultunk is. Szerdán felsétáltunk egy közeli kápolnához, itt töltöttünk pár órát, illetőleg pénteken fára mászva táborzárást tartottunk egy erdőben.

A faluban már korábban kialakult gyerekközösség összetartó, egymást segítő és szívesen osztozkodó. Pár nem várt, de megugorható feladatnak bizonyult a helyes konfliktuskezelésben való iránymutatás, a türelmes hozzáállás fejlesztése.

 Úgy érzem, a nyelv fejlődése szempontjából megtérültek az együtt töltött napok. A tábori hét elérte a célját, a gyerekek és a tanítók egyaránt sokat kaptak.

Tóth Emőke, Tóth Gergely, Székesfehérvár

A Károli Gáspár Református Egyetem tanítóképző Karának hallgatói és tanárai Lábnyikban, 2018. július 14-21.

Július 14-én érkezett a Lábnyiki Táborközpontba a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának 5 tanító szakos és óvodapedagógus hallgatója Lázár Enikő (a KRE oktatója) vezetésével és szervezésében, Barta Erzsébet tanítónő, valamint Váradi-Kusztos Györgyi (a KRE oktatója) kíséretében. Az oktatók, Lázár Enikő koordinálásával, évek óta szerveznek szakmai gyakorlatot a hallgatóknak Csángóföldön, így kiváló terepismerettel rendelkeznek, tisztában vannak a falvak nyelvállapotával, és ennek köszönhetően a leghatékonyabban tudják megtervezni, felépíteni foglalkozásaikat. A lelkes csapat tagjai szeretetteljes odaadással fogadták és foglalkoztak a szép számban megjelent, különböző korosztályú gyerekekkel. A tartalmas, előre megtervezett egyhetes tevékenységük egy bibliai történetre épült, ami közel állt a gyerekekhez. A nyelvi készséget fejlesztő énekek, mondókák és játékok mellett sorakoztak fel az alkotó készséget támogató tevékenységek, kézműves foglakozások és a régi mesterségek megismertetése. A gyakorlati foglalkozásokat és a közös játékokat láncszerűen kapcsolták az előzetesen kiválasztott témához. A kifejezetten változatos tevékenységeket a gyerekek örömmel fogadták és napi rendszerességgel, aktívan vettek részt a programokon.

A lábnyiki gyerekek nevében is köszönjük az önkénteseknek a gyönyörű hetet, jövő nyáron is szeretettel várjuk vissza Moldvába!

Külsőrekecsin, 2018. augusztus 6-11.

Több mint egy évtizede, nyaranként érkezik Csángóföldre egy kis, egyetemistákból álló csapat a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumból. Egy hétre érkeznek és a nyári ovi programunk keretén belül, napközis formában magyar anyanyelvi foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek valamelyik csángó faluban. Az idén, augusztus második hetében hét egyetemista érkezett hozzánk, név szerint: Abonyi Tünde, Horváth Lilla, Kálmán Judit, Magyar Dániel, Mokánszki János, Nagy Roland és Sándor Virág. Bár más-más szakon tanulnak, a közös vonások egyértelműek voltak: a jókedv, a tenni akarás, a nyitottság, ami a foglalkozásokra járó gyerekekre is gyorsan átragadt. Köszönjük Nektek!

Ebben az évben 12. alkalommal jutottunk el Moldvába a debreceni egyetemistákkal, ahol az ott élő gyermekeknek magyar anyanyelvi tábort tarthattunk. Idei úti célunk Külsőrekecsin volt. Ahogy teltek a napok a magyar ház egyre több zsivajjal, nevetéssel, magyar szóval és énekekkel telt meg. A hétfői négy fős csoport péntekre huszonhatra bővült, hála Dobos Rózsa néninek, akinek innen is köszönjük a segítséget! A só-liszt gyurma, az origami, a festések, kinti-benti játékok, közös evések, kirándulások és énektanulások mind közelebb hoztak bennünket a gyerekekkel és a csángó kultúrával. Nagy öröm volt számunkra látni, mennyire kíváncsiak, érdeklődőek, nyitottak voltak a gyermekek, hogy hogyan tudtak együtt játszani, a nagyobbak a kisebbekkel, hogy mennyire vigyáztak egymásra. Az elbúcsúzás és haza indulás nehezünkre esett, mivel nagyon a szívünkhöz nőtt a hely és a gyerekek. Köszönjük a lehetőséget, és a rengeteg élményt mellyel gazdagodhattunk!

Horváth Lilla, önkéntes

2018 08 11