Kerékpárral Moldvában

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai és kísérő tanárai hagyományos évvégi biciklitúrájukkal az idén Moldvába jutottak el. Első állomásuk Gyimesbükk volt, másnap, szombat délutánra Lujzikalagorba érkezett a megfáradt csapat. A diákok gyorsan felhúzták sátraikat, belakták a magyar iskola udvarát, feltérképezték a környéket. Vacsorára természetesen a csángók hagyományos étele, geluska volt. Az esti csoportos tevékenység, elmélkedés után mindenki kibeszélhette aznapi élményeit. Vasárnap délelőtt a templom mögötti dombra, a Kálváriára mentünk fel, ahol a madarak éneke, a szellő neszezése tette meghittebbé a reggeli misét. A csapat délben idult útnak, Dormánfalva irányába, ahonnan hétfőn az Úz-völgyén keresztül jutottak haza Csíkba.
Csángóföld, Lujzikalagor nem csak a felbecsülhetetlen értékű hagyományt őrző idős nemzedék földje. Nem csak azoknak a kedves gyermekeknek az otthona, akik magyar iskolánkban megfordulnak. Csángóföld, Lujzikalagor a lankás, szőlővel beültetett domboldalakat, nagy gyümölcsösöket, sok-sok felfedezésre váró patakvölgyet, kedves falvakat, hidegvizű kutakat is jelenti, amivel az itt élő emberek szervesen összetartoznak.
Remélem a csíkszeredai diákokban megmaradt ebből a Lujzikalagorból is egy kis töredék, ahol a magyar ima pont olyan természetesen szállt az ég fele, ahogy otthon. Remélem, hogy a csíkszeredai diákokban az is megmaradt, hogy Csángóföldre is el lehet csak úgy biciklizni, hogy az általuk belakott, picit ismerősnek, otthonosnak tekintett Székelyföld, most már Csángófölddel is kiegészül.
Miért ne próbálnátok ki ti is?

Petres László, Lujzikalagor
2015. június 16

2015 07 10