Interjú Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízottal

Járai Zsigmondot április 1-jén nevezték ki, hogy miniszterelnöki megbízottként a csángómagyar együttműködést koordinálja, elősegítse az oktatás és a gazdaság fejlesztését. Bákóban, a nemrég átadott Magyar Házban az eddigi tapasztalatairól, a további tervekről beszélgettünk.

-Egy csodálatos, reprezentatív épületben vagyunk, a Magyar Házban, amit nemrégiben adtak át. Mi lesz a rendeltetése?

-A Bákóban tanuló diákoknak lesz majd itt iskola utáni foglalkozás. Magyar nyelvet, történelmet, énekeket tanulnak, de az lenne a legfőbb cél, hogy aktívan használják a magyar nyelvet és valamennyire megőrizzék a magyar kultúrát, a gyökereiket. Talán egy óvoda is lesz benne, ha találunk annyi kisebb gyermeket, hogy egy óvodai csoportot is indítani lehessen. Szeretnénk kultúrházat, ahol összejöhetnek a Bákóban élő magyar fiatalok, idősek, különböző foglalkozásokat, táncházat tarthatnak, és itt lesznek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodái is.

-Hét év kihagyás után ismét átveszi ősztől a csángók magyar oktatásának feladatát a Moldvai Csángómagyar Szövetség. Hogyan látja, pozitív vonzata lesz ennek a lépésnek?

-Nagyon remélem, hogy pozitív lesz, mert úgy gondoltuk, hogy az lenne a helyes, jobb, ha a csángók oktatását maguk a csángók szerveznék és koordinálnák. Ezért szeptembertől a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségtől átveszi a Csángómagyarok Szövetsége az oktatás irányítását. Reméljük, hogy ők méginkább magukénak érzik majd a csángómagyar gyermekek tanítását. Szeretnénk új iskolákat, kollégiumot, sportpályát építeni, infrastrukturális lehetőségeket biztosítani számukra. Az a magyar kormány szándéka, hogy jobb életkörülményeket tudjunk teremteni az itt élő csángómagyaroknak.

-Nagyon sok terv, elképzelés van, amelyeket a következő időszakban szeretnének megvalósítani. Mit tudhatunk ezekről?

-A magyar kormánynak van egy, a határon túli magyarok fejlesztését segítő koncepciója, és különböző területeken, különböző intenzítással zajlanak a programok Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken. Eddig a csángók ebből kimaradtak, most szeretnénk bepótolni ezt a lemaradást, ezért egy csángó fejlesztési programot fogadott el a magyar kormány, aminek talán a legfontosabb része az oktatás, illetve a gazdaság fejlesztése. Hasonlóan az Erdélyben zajló pályázatokhoz, az európai uniós, romániai és magyarországi törvényeknek egyaránt megfelelő programot szeretnénk indítani a csángómagyar gazdálkodások fejlesztésére, beruházásokra. Van kulturális, hagyományőrzési programunk is, aminek a keretében elsősorban az itteni csángómagyar kultúra megőrzését szeretnénk támogatni, például egy fatemplom felújítását, tájházakat hozni létre különböző falvakban, de a zene- és tánctanítást is fontosnak tartjuk a fiatalok számára. Tulajdonképpen az élet minden területén szeretnénk kicsit segíteni a csángómagyaroknak, apró lépésekkel jobbá tenni az életüket.

-Tavasszal történt meg a kinevezése. Mikor találkozott először az itt élő csángómagyarokkal?

-Tulajdonképpen véletlenül történt. Egyik ismerősöm, aki a csángószövetséget segítette Magyarországról, kért meg, hogy legyek a felügyelőbizottság tagja, amely kivizsgálta, hogy pénzügyileg minden rendben van-e. Így kerültem kapcsolatba 4-5 évvel ezelőtt a csángókkal, majd eljöttünk ide egy magyar parlamenti küldöttséggel, megismertem az itteni életet, barátokat szereztem,. Megmondom őszintén, hogy nagyon meghatódtam, amikor láttam, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek az oktatás érdekében, milyen nehéz és rossz körülmények között zajlik, hova járnak a magyar gyerekek iskolába. Minden csángókról szóló könyvet megvásároltam, ami fellelhető volt, olvastam a történelmükről, a régi életükről. Azt látom, hogy nagyon szorgalmasak, sokat dolgoznak, csak a körülmények nem megfelelőek. Ezt követően igyekeztem meggyőzni a miniszterelnököt, hogy kellene egy fejlesztési program a csángómagyarok számára, és szerencsére támogatta az elképzelésemet.

-Miket tapasztalt a látogatásai során?

-Meghatott, amikor elvittek Magyarfaluba, és a pedagógus megmutatta, hol tanított két évig száz gyereket. Egy 18 -es garázsban 6 -en lakott, a többi részen folyt az oktatás. Ez régebb volt, a helyzet itt már jobb lesz, mert szeptemberben adnak át egy nagyon szép Magyar Házat. Máriafalvára hetente háromszor kijár egy tanárnő Lujzikalagorból, gyalog teszi meg a 3-4 kilométeres utat, keresztül az erdőn, hogy ott tíz magyar gyereket taníthasson. Amikor múltkor meglátogattuk őket, elénekelték nekünk a Szózatot, nagyon megható volt. Olyan hihetetlen emberi erőfeszítések vannak, olyan áldozatokat hoznak a pedagógusok, ami sokak számára elképzelhetetlen. Mostanában sokat járok ide, havonta egy hetet körülbelül itt töltök. Végigjárjuk a kollégákkal a falvakat, városokat, megnézzük, hol lehetne iskolának, óvodának való helyiséget venni, hol kellene felújítani a meglévő intézményeket, szeretnénk egy helyet találni a bákói magyar kollégiumnak, Pusztinán, Klézsén pedig felújítanánk a Magyar Házat. Jártunk eddig többek között Lujzikalagorban, Bogdánfalván, Trunkon stb. Mindenhol iskolát, magyar házat szeretnénk venni, hogy az ottani magyar közösségnek legyen egy megfelelő, méltó helyiség, ahol össze tudnak jönni, tanulni tudnak, foglalkozni tudnak a gyerekekkel.

-Rengeteg a tennivaló, van elképzelés, hogy hány évre lenne szükség mindennek a megvalósításához?

-Nyilván, ennek soha nem lesz vége. Ahogy az élet alakul, fejlődik a csángómagyar közösség is. Szeretnénk három év alatt húsz iskolát építeni-vásárolni különböző településeken. Aztán jön a többi…

https://www.3szek.ro/load/cikk/123824/bovitik-az-oktatast-magyar-hazakat-epitenek-uj-csango-magyar-fejlesztesi-program

2019 07 19