A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Oktatási Programjának egyik prioritása, hogy a csángó falvakban magyarórákra járó diákoknak VIII. osztály után lehetőséget biztosítson arra, hogy magyar tannyelvű középiskolákban folytassák tanulmányaikat. Moldvában nincs egyetlen magyar tannyelvű középiskola sem, így Csíkszeredába irányítjuk a továbbtanulni vágyókat. Csíkszereda átlagosan 150 km-re található a csángó falvaktól, itt jelenleg 75 diákunk tanul különböző magyar tannyelvű középiskolákban, akiknek szövetségünk fedezi az étkezés és a szállás költségeit. A moldvai gyerekeknek szükségük van egy külön felzárkóztató programra és hétvégi nevelésre is, azaz indokolt a székely gyerekekkel együtt iskoláztatni, de külön kollégiumban biztosítani a szállást és a délutáni, hétvégi programot. Csíkszereda nagy előnye, hogy a diákok választhatnak érdeklődésük és képességeik szerint a különböző középiskolák közül, azaz magyarul tanulhatnak szakmákat, de elméleti oktatásra is jelentkezhetnek
A 2008/2009-es tanévet 79 moldvai csángó diák kezdte el a különböző csíkszeredai középiskolákban. Első félév elteltével egy diák egészségi okok miatt, ketten családi gondok miatt tértek haza Moldvába, egyiküket pedig rossz magaviselete miatt tanácsoltak el az iskolából, így jelenleg 75-en laknak a bentlakásban. E tanév folyamán, januárban, a legnagyobb hidegekben költöztek másik épületbe, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola által működtetett bentlakásból, ahol 2003 őszétől laktak a gyerekek, a Székely Károly Iskolaközpont bentlakásába.
A 75 diákból tanév végén négyen készülnek érettségizni. De bőségesen biztosítva lesz, úgy tűnik, az utánpótlás.
Az elmúlt hétvégén meghívtuk ide, Csíkszerdába azokat a nyolcadikos diákokat, akik szülőfalujukban magyarórákra járnak, és fontolgatják a magyar tannyelvű középiskolában való továbbtanulást. A hétvégi program szervezésének célja, hogy az érdeklődő gyerekek megnézhessék a bentlakást, betekintést nyerjenek az itteni kollégiumi életbe, ismerkedjenek Csíkszeredával. Péntek estére 52 diák érkezett Csíkszeredába 12 csángó faluból (Magyarfalu, Külsőrekecsin, Lábnyik, Csík falu, Somoska, Buda, Diószén, Gajdár, Lészped, Frumósza, Pusztina, Kostelek). Késő este érkeztek meg, és bár nagyon fárasztó volt számukra az út, hajnalig fenn maradtak, ismerkedtek, beszélgettek a „nagyokkal”. Szombat délelőtt meglátogattuk Csíkszereda középiskoláit, délután pedig a Csíki Székely Múzeum igazgatóságának jóvoltából megnéztük a Tatárjárás 1241-1242 című kiállítást. A kiállítás megtekintése nagy élmény volt a gyerekek számára, felpróbálhatták a harci viseleteket, kipróbálhatták a fegyvereket, bemászhattak a jurtába. A nagyobbak ügyesen gardírozták őket végig a két nap alatt, meséltek nekik a saját iskolai, beilleszkedési élményeikről, nehézségeikről, sikereikről. Másnap reggel közösen részt vettünk a Szent Ágoston templomban a virágvasárnapi szentmisén, majd ebédeltünk, és indultak haza, hisz hétfőn mindenkinek iskolába kell mennie.
Reméljük, hogy a hétvégi tapasztalatok, élmények segítenek a VIII-os diákoknak a továbbtanulást illető döntésükben, és majd ismét találkozunk szeptemberben.
Ferencz Éva
2009.04.07.
Külön felkészítés a középiskolákba készülő csángó gyerekeknek
Külön felkészítőket tartanak a Moldvában tanító magyar tanárok azoknak a diákoknak, akik kilencedik osztálytól csíkszeredai középiskolában szeretnének továbbtanulni. Moldvában nincs magyar tannyelvű általános iskola. A magyar órákon kívül minden tantárgyat románul tanulnak a diákok, így nehéz számukra a magyar tannyelvű iskolákban a továbbtanulás.
Idén 76 moldvai magyar diák lakik a csíkszeredai csángó kollégiumban. A családjuktól többszáz km-re élő diákoknak délutánonként tanárok és nevelők segítenek a tanulásban, és abban is, hogy beilleszkedjenek az új közösségbe.
Egyik nevelőjük elmondta: „IX.-be amikor bejönnek, akkor nem tudnak annyira magyarul, de igyekeznek és én ahogy észrevettem már a XI.- XII.-sek már elég jól tudnak és szeretik is, és megszeretik, és biztatják a kilencedikeseket is, hogy egymás között is magyarul beszélgessenek, ne románul.”
Moldvában, az erőltetett asszimiláció is hozzájárul ahhoz, hogy a csángók a magyar mondatokba román szavakat kevernek. Beszédüket csak azok értik, akik mindkét nyelvet ismerik.
A gyerekeket tanító magyar tanár hozzátette: „Van, hogy még egymást se értik meg, tehát annyira különbözik teszem azt egy lészpedinek és lábnyikinek a beszéde. Vagy akár egy klézseinek, vagy pokolpatakinak is, pedig ezek szomszéd falvak. És az itteni, a székelyek között itt tényleg az van, ami rég óta megy, hogy „hát nem tiszta magyar beszéd – olyan keverék nyelv”, s aztán a csángók is mondják „korcsitura”, s így-úgy, majdnem, hogy szégyellik mikor bekerülnek.”
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének tanárai nem csak az irodalmi magyar nyelvet tanítják a csángó diákonak, hanem az eddig románul tanult tantárgyakat is – magyarul.
Ferenc Éva a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási munkatársa elmondta, hogy jelenleg 58-60 gyerek jár középiskolai felkészítő órákra. Hozzátette, hogy összesen 1500 gyerek tanul magyarul Moldvában és közel 1000 gyerek jár iskolai oktatás keretében magyar órára.
A Ferenc Évával készült beszélgetést nézzék meg csatolt videónkon!
Forrás: Duna Televízió
2009.04.15.